| Hírek : Brazil tragédia: Hexa helyett Mineirazo |
Brazil tragédia: Hexa helyett Mineirazo
SamsungSport.hu 2014.07.09. 09:49
Luiz Felipe Scolari taktikai hibáin kívül az eredménykényszer és a mentális felkészítés hiánya is vezetett a seleção történelmi vereségéhez.
Egyszerre könnyű és nehéz okosnak lenni a brazil válogatott Németország elleni katasztrofális veresége után. Könnyű, mert a mérkőzést megnézve szinte azonnal rá lehet tapintani, hogy miért vesztették el a találkozót a sárga mezesek, miért volt sorsszerű, hogy a második hazájukban rendezett tornán se emelhessék a magasba a hőn áhított trófeát.
Az egyik ok maga Scolari kapitány. Mint az köztudomású, a szakvezető 2012 decemberében, azaz valamivel több, mint másfél éve vette át a csapat irányítását Mano Menezestől - rá még majd egy gondolat erejéig visszatérünk -, és a kezdeti gyengébb eredmények után megnyerte a Konföderációs Kupát, mégpedig igencsak tetszetős játékkal - elég itt a spanyolok döntőbeli felnégyelésre gondolni. Úgy tűnt, az edző megtalálta csapatát, s ez bizony még az olyan tapasztalt rókát is, mint Felipão is megzavarta.
Mert látnunk kell, hogy Scolari szinte vakon bízott az akkor tényleg atomfocit játszó csapatban: a Horvátország elleni nyitómeccsen ugyanazt a tizenegyet küldte pályára, mint a hispánok ellen. Ami önmagában nem is lenne baj, mert minden futballcsapatnak kell, hogy legyen egy magja, amely az edző által meghatározott szisztémában otthonosan mozog, de ha túl sok a bérelt hely, az sem vezet jóra.
Így például a felkészülési meccseken még csak meghívást sem kapott a Liverpoolban szenzációs szezont futó Philippe Coutinho (pedig Oscar aztán minden volt, csak nem meggyőző az utóbbi időben), egy meccs után kimaradt az Atlético remek védője, Miranda, valamint a Konföderációs Kupára még elvitt, szintén pazar szezont maga mögött tudó Filipe Luis is, aki helyett kevéssé érthető módon Maxwellt favorizálta a mester. Az erőcsatár alkalmazása egy éve ugyan "bejött" Scolarinak, de a most látott Fred bizony még halvány árnyéka sem volt akkori önmagának, mint ahogy Jô sem tudott hozzátenni semmit a csapat játékához.
Frednél álljunk is meg egy pillanatra: a kétszeres brazil gólkirály Scolari elődjénél, Mano Menezesnél már a szintén égéssel végződött Copa America után kegyvesztett lett, onnan kezdve előbb az olimpián gólkirályi címet szerző, de azóta a szürkeségbe vesző Leandro Damião volt a center, a Menezes-éra végén pedig már Neymar játszott hamis kilencest - nem is eredménytelenül. Felipão itt sem mert újat húzni, pedig a Fluminense középcsatárának kínlódásánál még Hulk középre vezénylése is jobb lett volna.
Nem beszélve arról, hogy Scolari feltehetően nem nézte meg a németek Algéria elleni meccsének videóját, amelyen láthatta volna, hogy a germánok ellen a sündisznóállásból kiinduló kontrafoci sokkal inkább célravezető, mint a nyílt sisakos támadás. Akkor Löwék kegyetlenül szenvedtek, most megérezték vérszagot, és szinte tetszés szerint érték el a góljaikat. Igaz, ilyen hat-hét percet világbajnokságon csak egyetlen csapat tudott produkálni: Magyarország Salvador ellen 1982-ben.
A következő, de szintén nem elhanyagolható tényező a mentális felkészítés hiánya. Ha már nem sikerült igazán formába hozni a csapatot, legalább azt el kellett volna érni, hogy a világranglista harmadikja, a Konföderációs Kupa-győztes ötszörös világbajnok csapat tagjai ne pityeregjenek nyakra-főre, hanem oroszlánként harcoljanak, amint tették ezt egy évvel ezelőtt.
Az eredménykényszer okozta nyomás alatt azonban összeroppantak az arany-zöldek, ezt mindennél jobban mutatja, hogy a tizenkét perc jó játék után bekapott gólt követően úgy zuhantak össze, mint ahogy annak idején a magyar válogatott a szovjetek ellen, Irapuatóban. Persze az is igaz, hogy az éppen formába lendülő hazaiakon nem segített Neymar sérülése és Thiago Silva eltiltása sem, de hogy ha hatvanezer néző biztatása inkább megbénítja, mint inspirálja az együttest, akkor bizony a sebtében szerződtetett pszichológus sem végezte tökéletesen a dolgát.
Mert még mielőtt bárki helytelen következtetésekre jutna, bár a brazil csapatban nincs Ronaldo, Rivaldo és Ronaldinho - hogy csak Scolari világbajnokait említsük -, ez a brazil válogatott igen erős, és nem véletlenül került a legjobb négy közé. Tagjai néhány kivétellel az elitbajnokságok meghatározó csapatainak meghatározó emberei - Parreira mester 1994-ben hasonló, vagy ennél talán ennél valamivel gyengébb kerettel lett világbajnok. Csakhogy Romárióék a győzelemért akár az ellenfél torkát is átharapták volna...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
